Tartalmas pár hét

Van az a mondás, hogy a fejlődés az a komfortzónán kívül történik. Hát én most eléggé kívül kerültem. A UI fejlesztés világéletemben vonzott, mert szeretem a szépet, meg ha gyorsan látszik valaminek az eredménye és amúgy meg 15 éve nem bírom elmagyarázni se a családomnak, se a barátaimnak, hogy mivel foglalkozom, a honlap meg mégis csak látszik. De ugye pont az a baja, ami az előnye is. Ez csak látszik. Az ember megcsinál egy wordpress honlapot és 39 000 alkalommal kell valami apróságot rajta megpatkolni, amíg a kliens elégedett nem lesz. Itt nincs teszt, ami visszaigazolja, hogy nem basztál el semmit, ami eddig már jó volt és hogy amit most csináltál, az is pont a specifikációknak megfelel.

Az elmúlt másfél hónapban megtanultam Elementorul. Megtanultam belepiszkálni a wordpress motorházteteje alá. Na nem nagyon, de picit átírni a filtereket, stb. Oldalt, plugint, témát lefordítani. Mindenféle fizetést beállítani. Kicsit talán jobban értem a wordpress lelkivilágát. Azt nem mondom, hogy megszerettem, de szépen lehet vele haladni és ezt megcsinálni mondjuk vue.js-ben és valami custom backenddel hónapok munkája lett volna.

Nagy tanulsága az elmúlt két hónapnak még, hogy ennyiért nem fogok vállalni még egyszer honlapot, valamint, hogy a saját hibáimból tanulva összeállítok egy checklistet, amin végigmegyek minden tetves alkalommal, mielőtt a kliensnek megmutatom a honlapot, valamint egy olyan szerződést fogok írni, amiben tételesen benne van, hogy az árban mi szerepel. Mert az nem működik, hogy “Ja, hát arra gondoltam, hogy itt legyen még kereső, meg amott fütyüljön egy manó oldalt és amikor ide kattintok, akkor összeépüljön az univerzum és Einstein szemével lássam a naplementét.” Mindenesetre szar érzés volt úgy érezni magam, mint amikor elkezdtem szoftvert fejleszteni, de ez is egy fejlődés. Legközelebb jobb lesz. Annál sokkal jobban megy, mint a farm stílusú bútorajtóim, amikhez ma basztam ki az összes összekukázott alapanyagomat, mert semmire nem jó fahulladékot gyártottam belőlük, alapos, fárasztó, hosszú és rohadt poros munkával.